2013.06.29 - szombat <---> Jövő szombat - Spirit of Balaton 2013, de előtte egy 90-es túra a Dunakanyarban

Június 29. - szombat (az aratás kezdete! :-) )

10-re találka volt megbeszélve Hetessel a Dráva utcában. Én a Dráva-Váci sarkon pózoltam, míg ő az utca másik végén, a bicikliútnál. Negyed 11-kor vettem észre, hogy már próbált elérni, ezért gyorsan visszahívtam. Kiderült mindketten egyszerre érkeztünk, csak ő oda, én meg az utca elejére. Túllendültünk a problémán, és az utca közepén ütközve elindultunk következő felkészülési utunkra.

Budapest - Dunakeszi - Göd - Sződliget - Vác - Sződliget - Göd - Dunakeszi - Budapest --> közel 90 km.

Négy napja nem ültem bicajon, többé-kevésbé az előző túra gumiproblémája, illetve az elmúlt napok hideg és esős időjárása miatt. Kíváncsi voltam, vajon mire leszek képes ezen a távon. Meglepődve tapasztaltam, hogy minden szuperül sült el.

Mivel nincs bicikliút a városból kifelé, ezért hol sokat padkázva a járdán, hol pedig az autóúton haladtunk. A Megyeri úton egyenesen Dunakeszi felé Káposztásmegyeren keresztül eljutottunk a dunakeszi határában lévő bevásárló "parkba". Az Auchan, Decathlon, Bauhaus közös nagy parkolóján keresztültekerve lerövidítettük utunkat Dunakeszi centruma felé. Innentől már végre kijelölt bicikliúton tudtunk haladni. A táblák szerint ez egészen Vácig van kiépítve, de hallottam azt is, hogy még talán Vácon túl is folytatódik. (az a gyanúm, hogy ezt majd később kiderítjük :-))) ) Nagyon szuper környéken vezetett az utunk. Hol a Duna partján, hol kertesházak között keskeny utcákon tekertünk. Emelkedőkre fel, majd onnan le és be az erdőbe. Hol sík terepen, valamikor pedig hosszan árvízi töltéseken.

A gödi töltésen (2013.06.29)

Így néz ki normál esetben a Dunapart Gödnél (2013.09.07)

...és így néz ki 2013.09.28-án

Gödön pihentünk meg először. A gáton vezet a bicikliút. Az egyik oldalon vendéglátó egységek, csónak kölcsönző, gyerekjátszótér, míg a másik oldalon a Duna. Nos a folyó mondjuk eléggé meglepett, ugyanis szeptemberben pont ezen a részen voltam az új kollégáimmal csapatépíteni, és akkor a terep kissé másképp nézett ki. Az akkori csodás homokos part teljesen eltűnt, ugyanis a víz olyan 1-2 méterrel felette volt még mindig. Itt látszódott igazán, mennyire magas volt a Duna még pár hete, mennyire nem húzódott vissza a medrébe teljesen. (lenti fotó)

Tébláboltunk még pár percig, aztán újból nyeregbe pattantunk. Faltuk a métereket, kilométereket és egyszer csak az addig jó minőségű és tiszta bringaút saras, iszapos lett, majd kisvártatva el is fogyott a Duna miatt.

Mindez Sződligeten történt. (hasonlóan nézett ki az út, mint a fenti videón - Óbudán, a Görzenál mellett) Hetes kemény volt, és bevállalta a majdnem kerékagyig érő folyóvízben való átgázolást, én viszont papír voltam, mert kábé 2-3 méter megtétele után visszafordultam. Persze a forduláshoz le kellett szállnom a cangáról, és bele kellett lépnem a bokáig érő vízbe. Lábujjhegyen állva, mint egy balett táncos, szépen megfordítottam a bicajt, és kitekertem a vízből. A csukám vizes lett, de nem ázott be. Ezen nagyon csodálkoztam, hiszen 1-1,5 percig tuti tartott a szerencsétlenkedésem. Feltekertem a Dunapartról a 2-es főútig, és elindultam Vác irányába. Közben beszéltem Hetessel is, és megdumáltuk, hogy az első lehetőségnél visszamegyek a bicikliútra. Úgy 4-5 perc múlva találtam is egy, a folyó felé vezető utat. Bekanyarodtam. Mentem is pár métert, de utána ami következett, az elég nagy szívás volt nekem. A folyó még pár héttel ezelőtt valószínűleg ezen a területen folyhatott, ugyanis eléggé dzsuva volt minden. Bűz ezerrel, plusz ragacsos, iszapos dágvány minden irányban. A bicaj is pillanatok alatt magára hordott minden "földi jót". Jaaa, és a szúnyogok. Milliószámra szálltak rám. Már nem is kerestem a bicikliutat, hanem csak kiadtam a parancsot: vissza a 2-es főútra! Mire kiértem minden csupa iszap volt. A csukám és persze a bicajom minden mozgó alkatrésze. Hívtam Hetest, de nem vette fel a telefont. Gondoltam amíg visszahív, addig pucolom a cangáról a mocskot. Vagy 10 perce tisztogattam a kerót egy bottal, amikor Hetes hívott, hogy beért Vácra. Elmeséltem neki a sztorimat, majd elindultam felé. Ezalatt ő egy MOL kúton elintézte, hogy le tudjam csapatni az iszapot, meg a sarat a kerékpáromról egy slaggal. Pár perc múlva találkoztunk is, és már tisztítottam is a gépet. Amint végeztem elindultunk haza. Sződligetig a 2-esen mentünk, majd vissza a kerékpárútra. Mentünk megint Gödig megállás nélkül, és a vendéglátó egységeknél megálltunk. Kaja pia séta... Hetes eltűnt, hogy megtölti a kulacsát, és pár perc múlva egy félliter 3/2-es fröccsel tért vissza. Benyestük szépen lassan, és újra útnak indultunk. Végigmentünk azon az útvonalon, amin délelőtt. 5 óra nettó tekerés és 90km-rel "gazdagabban" hazaértem. Meglepődve tapasztaltam, hogy még szívesen mentem volna tovább is, ha kell. Szerintem a hőmérsékletnek volt ez köszönhető, mivel igen kellemes volt. Remélem jövő szombaton is valami hasonló időjárásban lesz részünk. Következik a nagy megmérettetés! Július 6 szombat reggel 8:00 Balatonmáriafürdő -- Spirit of Balaton